148. Karizmák

 

„A lelki adományok ugyan különfélék, a Lélek azonban ugyanaz. A szolgálatok is különfélék, de az Úr ugyanaz. Sokfélék a csodajelek is, de Isten, aki mindenben mindent véghezvisz, ugyanaz.” (1 Kor 12,4)

 

Kedves Karitász Önkéntesek, Munkatársak, Testvérek az Úrban!

A Szentlélek ajándékaira mindannyiunknak szüksége van. A bölcsesség, értelem, tudomány, lelki erősség, jótanács, jámborság, úrfélelem segítsége nélkül nem igazodnánk el életünk különböző helyzeteiben, a jó döntést, a jó lelkiismeretünk megmaradását nem tudnánk biztosítani. A Szentlélek minden szentségben működik a keresztségünktől kezdve, a bérmálásunkkor pedig teljessé válik azok kegyelmi hatása.

A szentségek és a Lélek munkájának hatékonysága azonban rajtunk múlik. Mennél jobban figyelünk lelkiismeretünk sugallataira, az egyház hitbeli és erkölcsi útmutatásaira, mennél inkább kérjük a Jó Istent, a Szűzanyát, őrangyalainkat, kedvenc vagy védőszentjeinket, hogy segítsenek, mennél több időt szánunk az imádságra, annál inkább tudjuk megismerni, megérteni és végrehajtani Isten akaratát. Az Ő akarata a mi üdvösségünk, minden ember üdvössége, a szabad akaratunkat tiszteletben tartva, de arra számítva. Akarja és számít a mi együttműködésünkre, segít és velünk van.

Ugyanígy a karitász munkánk is ennek az isteni akaratnak, vágynak a beteljesülésére irányul. Okosan, szelíden segítve, találékonyan, kreatívan keressük mi is, hogy mikor, miben és hogyan tudunk rendelkezésre állni a hozzánk fordulóknak, a nehézségekben szenvedőknek. Az Úr mindenki felé kinyúló segítő karját az egyház, annak a plébániai hálózat keretében, a karitász központ támogatásával a karitász csoportok jelenítik meg. Csak a mi egyházmegyénkben a több, mint 150 plébánián, több, mint 1000 fő regisztrált önkéntes és még több alkalmi segítő testvérünk vesz részt Isten művében, a diakóniában, a szeretetszolgálatban.

Ahogy a vizek felett lebegett a teremtéskor a Szentlélek, úgy az egyház felett és benne a karitász felett is lebeg és várja, hogy mi karitászosok kérjük ajándékait, hogy segíthessen nekünk a tanúságtételben. A karitászmunka egyben tanúságtétel is arról, hogy Isten szereti az embert, valamint hitelesíti az egyház természetfeletti küldetését, munkáját a világ felé, azok felé, akik nem ismerik az egyházat, nem tagjai az egyháznak. A világ ugyanis az egyházat annak humanitárius, karitatív tevékenységén keresztül látja és értékeli – ezért is fontos, hogy nagy türelemmel, hozzáértéssel, mosolyogva, kedvesen és sugárzó örömmel végezzük szolgálatunkat! Nem a látszat kedvéért, hanem a misszóért, evangelizációért.

Hány és hány eset, történet van, akár mindnyájunk emlékeiben, amikor láthatóvá vált karitász munkánk eredménye? Nem csak az anyagi javak növekedésében, de még inkább a lelkiekében. És ez a lényeg, mert ez mutat túl az anyagi, elmúló világ határaink. Ezek mutatják, hogy a feladatunk az, hogy az odaföntvalókat keressük (vö. Kol 3,1). Az adottságaink, tulajdonságaink, képességeink, karizmáink különbőzőek ugyan (lásd mottó), de a Szentlélek ugyanaz és ajándékait úgy adja mindannyiunknak személyre szabva, hogy annak a hatása a legjobb legyen számunkra és környezetünk számára.

A karizma olyan kegyelmi ajándék, amivel elsősorban másoknak szolgálhatunk, de ennek a gyümölcseit mi magunk is élvezzük, számunkra is boldogságot jelent és üdvös. Azzal, hogy mi katolikus keresztények vagyunk, már mindent megkaptunk, hiszen Isten gyermekei, az Egyház tagjai, a Mennyország örökösei vagyunk. Ezen felül amink van, amit kaptunk, arra szolgál, hogy másnak a lelki javait növeljük vele. Aki többet kap, attól többet is követelnek (vö. Lk 12,48), de aki többet kér, az többet is kap (vö. Mt 7,7). Ilyen a szeretet logikája, és boldogok lehetünk mi hívek, karitászosok, hogy ebben a logikai rendszerben bontakozhatunk ki, élhetünk a Jó Istentől kapott kegyelmekkel, karizmákkal.

 

Hirdetések:

·         A következő karitász műsorunk a Mária Rádióban január 19-én szerdán 10.50 órakor kezdődik.

·         Korábbi műsoraink itt hallgathatók meg: https://www.mariaradio.hu/musor/4814/Tevekeny_Szeretet

·         Felhívom mindenki figyelmét, hogy a facebook- és weboldalunkon folyamatosan frissülnek a híreink. www.karitaszkp.hu , Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Szent Erzsébet Karitász Központ | Facebook

·         A Szent Erzsébet Karitász Központ kérésére főtisztelendő Feldhoffer Antal plébános atya minden első hétfőn 15.30-kor karitász szentmisét mutat be a 1035 Budapest, III. ker. Kórház u. 37. szám alatti Szent József templomban. Miseszándék: élő és elhunyt karitászosokért. A következő alkalom február 7-én lesz.

 

Csorba Gábor

állandó diakónus, karitász igazgató

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Szent Erzsébet Karitász Központ

Iroda: 1035 Budapest, Kórház utca 37.

Telefon: +36-1-351-1977

Mobil: +36-30-592-1483

E-mail: szenterzsebet@karitaszkozpont.hu

Honlap: www.karitaszkp.hu

13. Pálforduló ünnepén

„Hála legyem Istennek, aki mindig győzelemre segít” 2 Kor 2,14

Kedves Karitász Önkéntesek, Munkatársak, Testvérek az Úrban!

Saul megtérése az egyik legszebb példája és éppen ezért ünnepe annak, hogy a Jó Isten kegyelme milyen hatékony és győzelemre segít minket. Szintén példája annak is, hogy amíg élünk e világban, addig mindig van mód és lehetőség pálfordulni.

11. Jézus nevében és Mária lelkületével

„Tegyetek meg mindent, amit mond!” Jn 2,5b

11. Jézus nevében és Mária lelkületével

Kedves Karitász Önkéntesek, Munkatársak, Testvérek az Úrban!

Elindultunk a karitász munkával az új évben. A múlt héten arra buzdítottam mindnyájunkat, hogy járjunk Jézus névében, az Ő nevében tegyünk mindent. Kérdés azonban, hogy mivel és hogyan segítsünk a hozzánk forduló testvéreinknek a karitász nevében, az Egyház nevében, azaz az Úr nevében.

6. A háromféle lelkületű szolgálat

„Krisztus Király üdvözíts minket!”

6. A háromféle lelkületű szolgálat

Kedves Karitász Önkéntesek, Munkatársak, Testvérek az Úrban!

Karitászküldetésünk az emberek üdvösségének szolgálatára irányul, elsősorban tehát lelki javakat szeretnénk közvetíteni, átadni. Örök kincsek ezek, melyeket „a moly nem rágja meg, a rozsda nem marja” (vö. Mt 6,20). Ehhez a természetfeletti küldetéshez természetes eszközöket is latba vetünk úgy, mint pl. a tárgyi adományok vagy a találékony segítő tevékenység.

2. Mindenszentek közelében

„Aki nékem szolgál, engem kövessen, és ahol Én vagyok ott lesz az Én szolgám” Jn 12,26

Kedves Karitász Önkéntesek, Munkatársak, Testvérek az Úrban!

Aki szereti a sportot, gyakran hallja és szurkolva kiáltja is, hogy „mindent bele!” Különösen akkor szükségesek ezek a bíztató szavak – főleg, ha egy egész stadion vagy sportcsarnok zengi –, ha a versenyző lankadni látszik, netán vesztésre áll vagy, ha már csak egy kis plusz kellene ahhoz, hogy győzzön. A modern sportpszichológia is kimutatta, hogy minden fejben dől el (már, ha az egyéb képességek megvannak), tehát az lesz a győztes, aki éppen akkor a versenyen a legösszeszedettebb, a legjobban koncentrál, azaz a körülmények nem zökkentik ki abból, hogy mindig a célra tartson, céltudatos maradjon.

Szent Pál apostol a keresztény életet, az Úr követését versenyhez hasonlítja: „²⁴Nem tudjátok, hogy akik a versenypályán futnak, mindnyájan futnak ugyan, de csak egy nyeri el a díjat? Úgy fussatok, hogy elnyerjétek! ²⁵Az pedig, aki részt vesz a versenyben, mindentől tartózkodik: ők azért, hogy hervatag koszorút nyerjenek, mi pedig, hogy hervadhatatlant.” 1 Kor 9,24-25

Ahogy minden sportolónak vannak példaképei, úgy nekünk is mindnyájunknak megvannak a magunk kedvenc szentjei, akikről az Egyház kimondta, hogy győztek, akik célba értek, akik példaképeink. De ennél sokkal többek is, mert a szentek egysége azt is jelenti, hogy a megdicsőült egyház tagjai nemcsak, hogy szurkolnak nekünk, hanem közben is járnak értünk, láthatatlan, de valóságos módon segítenek minket, a küzdő egyház tagjait.

Ráadásul, nem csak egy győztes van, hanem az Atya vágya az, hogy mindenki célba érjen. Aki Isten országában van, az mind győztes. Isten országa viszont már közöttünk is itt van (vö. Lk 17,21), amióta az Úr eljött hozzánk. Példaképeinktől, a szentektől azt tanuljuk, hogy mindent hátrébb sorolva, kövessük az Urat. Az Úr Jézus pedig a vele való teljes egységben végzendő szolgálatra hív minket. A teljes önátadásra, a teljes boldogságért és üdvösségért cserébe. Arra hív, hogy győzzünk, de nem másokat legyőzve, hanem éppen hogy szolgálva.

„Ha valaki közületek ki akar tűnni, legyen a szolgátok, és ha valaki közületek első akar lenni, legyen mindenkinek a szolgája. Hisz az Emberfia nem azért jött, hogy szolgáljanak neki, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért.” Mk 10,42-45

Az Ő hívásában a teljesség a cél és az, hogy ne reménykedjünk másban rajta kívül. Hiszen senki más nem tud üdvözíteni. Nincs másnak a nevében üdvösség, mint Jézus Krisztusban. Ezt tanítja, és ezt is tanúsította. Hiszen ő maga is mindent átadott az Atyának és mindent kiadott magából. Nem tartott vissza semmit.

Teljesen lemondott isteni jogairól és magára vett minden bűnt. És ahogy az Atya igazolta az Urat a feltámadásban, úgy minket is igazolni fog. Ahogy az Úrnak sem volt ’B’ terve, úgy nekünk se legyen! Egyetlen szent sem tartott vissza semmit önmagából, teljesen átadta magát Jézusnak, teljesen átadta magát a szeretetnek. Ilyen volt a Boldogságos Szűz Anya, Árpád-házi Szent Erzsébet, Bosco Szent János, Kalkuttai Teréz anya, Pió atya, az összes vértanú – minden szent.

A szentek egyessége és közössége ezt is jelenti. Nincs mire várni nekünk sem, nincs min hezitálni. Tegyük az eke szarvára a kezünket és ne tekintsünk vissza! Nézzünk az Úrra, menjünk feléje és járjunk a vizen!

Lelkiismereti kérdés az – különösen nekünk karitászosoknak –, hogy mindent megteszünk-e mások üdvösségének szolgálatáért? Kényelmességünk, restségünk, határozatlanságunk miatt milyen lehetőségeket szalasztunk el? Nagy a kísértés egy olyan világban, ahol a közmegegyezés a kényelmet a biztonságot és a luxust állítja mintának és célnak. De Isten országában ez éppen fordítva van. A mások üdvösségének a szolgálata a magunké is egyben. Ez a szeretet törvénye, ha adunk, akkor kapunk és több lesz.

Akkor szeretünk jól, ha már fáj az áldozathozatal. Mert mindaddig, amíg nincs benne a cselekedetükben a szeretetből fakadó áldozat, addig csak a feleslegükből adunk. Olyan mértékben növekszik a szeretet, ahogy nő a lemondás és az áldozathozatal. Legyünk ebben is bátrak! Semmit sem tartsunk vissza! Menjünk el a „falig” az áldozathozatalban, ne sajnáljunk semmilyen fáradságot és ne sajnáltassuk magunkat! Ne panaszkodjunk, hanem örüljünk, ha a jóban fáradunk el és nem a felesleges dolgokban!

A teljes önátadásnak nem csak a konkrét cselekedetben lesz hatása, hanem a tanúságtételben is. Mindenki tud segíteni, de nem mindenki képes erőn felüli tettekre. Mi képesek vagyunk, mert az Úr adja az erőt a Szentlélek erejével. És itt nem az erő nagysága az érdekes, hanem a teljesség. Úgy, ahogy a szegény asszony 2 fillérje, mindene több volt Jézus szemében, mint a gazdagok alamizsnája (vö. Lk 21,1-4). A mindennél nincsen több.

És éppen akkor tapasztaljuk meg a Lélek erejét, ha már kifogy a miénk. És csodálatos világ nyílik ki akkor, ha az erőnk már elfogyott, de hitünk és akaratunk tovább hajt. Aki még nem tapasztalta meg, az menjen el odáig, hogy az emberi ereje kevés és kérje az Urat, hogy segítsen! Segíteni fog, sőt megtapasztaljuk, hogy valójában már eddig is Ő működött bennünk. Tehát nem csak hogy támogat, segít, hanem azonosul is velünk, bennünk és Ő vezet minket. Megtapasztaljuk már itt a földön a mennyei egységet, ami vár reánk. Tehát bele láthatunk Isten titkaiba, megnyílik az ég.

Ha beleadjuk mindenünket, akkor mindent megkapunk. Legyünk készségesek és őszinte szívvel szolgáljunk az Úrnak, ahogy Ő mondta: „Aki nékem szolgál, engem kövessen és ahol én vagyok, ott lesz az én szolgám.” Legyünk győztesek úgy, legyünk az utolsók és mindenkinek a szolgái! Mindent bele!

Csorba Gábor

állandó diakónus, igazgató

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Szent Erzsébet Karitász Központ

Székhely: 1067 Budapest, Hunyadi tér 3. félemelet 1.

Telefon: +36-1-351-1977

Mobil: +36-30-592-1483

E-mail: szenterzsebet@karitaszkozpont.hu

Honlap: www.karitaszkozpont.hu