
„Lennél szíves segíteni a
megváltásban?” Kerényi Lajos Sch.P.
Kedves Karitász Önkéntesek, Munkatársak,
Testvérek az Úrban!
„Ahol ketten
vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük” Mt 18,20 – mondja az Úr, hát még, ha több mint kétszázötvenen,
akik együtt töltöttük szent helyen, a Szentlékek erőterében, lelki épülésünket
szolgáló előadásokkal, énekekkel, imákkal, szentségimádással, Szeretetláng
imaórával és az ünnep betetőzéseként a szentmisével a november 17-i szombatot.
Ez egy tökéletes nap volt. Nem csak azért, mert a
szervezés jól sikerült, hanem főleg azért, mert Isten jelen volt, maga a
Szeretet volt jelen. Kerényi Lajos atya előadásáról írok csak néhány
gondolatot, aki kiemelte, hogy a szeretet természetes tulajdonsága a kiáradás,
az hogy oda akarja adni önmagát a másik személynek, tehát ez a karitász lényege
is, szeretetet adni, kiárasztani a világba. Ahogy egyik önkéntesünk
megfogalmazta, Lajos atya önvizsgálatra hívta a jelenlévőket, feltette a
kérdést, hogy "Te szerethető vagy?
Hittel végzed a szolgálatod? Figyelsz Istenre és azokra, akiknek szolgálsz?
Imaéleted rendben van?" A mottóban szereplő felhívó kérdést az Úr
egykor neki tette fel.
Ezúton is megköszönöm a szervezésben és a lebonyolításban
közreműködő karitász munkatársaimnak azt a szeretetteljes hozzáállást,
készséget, türelmet, megértést, amit tanúsítottak és a szakszerű munkát. Az Úr
békéje volt velük és velünk.
Lehetne ugyan mondani, hogy ne köszöngessünk egymásnak, mint ahogy egyszer nekem is mondták,
amikor megköszöntem valakinek, aki a karitászmunkában segített nekem. Úgy
reagált rá, hogy „ne köszönjem meg, mert nem
nekem csinálta”. Őszintén szólva, akkor rosszul esett, de nem válaszoltam
semmit. Aztán végig gondoltam és arra jutottam, hogy amikor egy karitászos egy
másik karitászosnak segít, akkor ezzel a rászorulóknak és őbennük magának az
Úrnak, Jézusnak segít, tehát ezen logika alapján valóban nem nekem kellene
megköszönni.
Ugyanakkor jó érzés megköszönni azt a segítséget is,
amit mi is kapunk a segítő munkánkhoz, de ennél többről is szó van. Arról, hogy
minden ember, aki bármilyen jót tesz, ténylegesen az Úrnak segít, mert Ő
mindenki Ura, Királya, Akinek gondja van minden emberre. Viszont a mi köszönöm-ünk is az Úr nevében történik,
tehát a mi ajkunkon az Úr köszönöm-je
nyilvánul meg. Így Lajos atya a fenti mottóban jelzett felhívása is az Isten és
ember közti együttműködésére utal a megváltás művében. Hiszen mi az Úrban
élünk, benne mozgunk és vagyunk, Ő pedig azonosul mindenkivel, aki vele
közösségben van, aki az Ő nevében cselekszik.
Jó köszönetet mondani, megköszönni valakinek valamit
azért is, mert a köszönet szeretet-megnyilvánulás, a szeretet pedig közösséget
épít egymással és Istennel. Erősíti, növeli a szeretetet a világban, ezáltal
visszaszorítja a sötétséget. A köszönet közösségi ügy. Ahogy minden bűn rontja
a társadalom az emberiség lelki állapotát és növeli a sötétséget, ugyanígy
minden szeretet-kifejezés az emberi közösség egész javát szolgálja. A köszönet
fegyver gonosz elleni küzdelemben.
Méltó és igazságos tehát, illő és üdvös a köszönet
minden áldozathozatalért, ami elsősorban Krisztus áldozathozatalának szól
lelkünk megváltásáért. Tehát bátran köszönjünk meg minden segítséget, mert
minden köszönet az Úrnak szóló és az Úrtól való köszönet is!
állandó diakónus, igazgató
Esztergom-Budapesti Főegyházmegye
Szent Erzsébet Karitász Központ
Székhely: 1067 Budapest, Hunyadi tér 3.
félemelet 1.
Telefon: +36-1-351-1977
Mobil: +36-30-592-1483
Honlap: www.karitaszkozpont.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése