„Akik méltók rá, hogy eljussanak a halálból való feltámadásra, nem halnak meg többé: Az angyalokhoz hasonlítanak, és az Istennek a fiai, mert feltámadtak. Isten nem a holtaké, hanem az élőké, hiszen mindenki érte él (vö. Lk 20,35. 36. 38.)
Kedves Karitász Önkéntesek, Munkatársak, Testvérek az Úrban!
Karitász munkánk látható elemei, az élelmiszercsomagok, ruhák, bútorok, tüzelő, pelenka, gyógyszer stb., nagyban segíti azokat, akik hozzánk fordulnak, akik ezekben a szükségekben szenvednek, akiknek nehézségeik vannak. Segítség, de nem önmagukban és pláne nem kizárólagosan. Nélkülözhetetlenek ugyan, de ez még nem minden.
A boldogság, az öröm ugyanis nem fogható fel érzékszerveinkkel, viszont az érzékszerveink segítenek abban, hogy a fel nem fogható, nem látható valóságot is megtapasztaljuk, megismerjük. Szent Pál éppen erre figyelmeztet: „Ne a látható dolgokra figyeljünk, hanem a láthatatlanokra! Mert a látható ideigvaló, a láthatatlan pedig örökkévaló.” (2 Kor 4,18)
Mennyivel több tehát az, ami nem látható, nem érzékelhető testi érzékeinkkel, mint amit látunk, hallunk, meg tudunk tapintani? Pont annyival több, mint amennyi a távolság föld és ég között, éppen annyi a különbség, mint a mi gondolataink és Isten gondolatai között, a véges és a végtelen között. És éppen ebben nyilvánul meg a karitász többlete, a keresztény többlet. Mi tudjuk, hogy ez a világ elmúlik, és mégis, sőt éppen ezért sietünk ebben a földi, látható világban tanúságot tenni a láthatatlanról, arról, ami örök, az Istenről, a Szeretetről.
Ez az a Szentlélektől kapott, kifogyhatatlan tűz, ami a saját személyes gyengeségünk, gyarlóságunk, bűneink, födhözragadtságunk ellenére is alkalmassá tesz minket arra, hogy másoknak is érzékelhetővé tegyük azt, hogy milyen csodálatos jövőképünk, reményünk van Krisztusban.
Merthogy Krisztus a mi reményünk és senki más. Ő az, aki maga a végtelen szeretet, akihez mi is tartozunk, akinek a szeretete sürget minket, hogy használjuk ki ezt a rövid földi létet arra, hogy másoknak is, a világnak is megmutassuk az egyetlen ésszerű és minden ember szívének vágyában ott rejlő életcélt, életmegoldást. A látható segélycsomagokkal, a személyes szolgálatunkkal, az odaforduló segítségnyújtásunkkal, a másokért való áldozathozatallal pontosan azt tesszük, amire meghívott minket az Isten. Arra hívott meg ugyanis, hogy úgy szeressük egymást, ahogy Ő szeret minket (vö. Jn 13,34). Arra hívott, hogy készek legyünk fáradozni, áldozatot hozni másokért, szolgálni a boldogságukat és ezáltal üdvösségüket.
Ez nem csak egy feladat, hanem küldetés. Küldetés Jézustól az Egyház nevében. Van-e ennél szebb hivatás? Ez a küldetés, hivatás nem csak a karitászosokra vonatkozik, hanem minden keresztény emberre, papokra, szerzetesekre, laikus hívekre. Mi a karitászban az Egyház közösségében hitelesítjük a papság lelkipásztori munkáját, bemutatjuk az Egyház tanítását, igazoljuk a világ felé azoknak, akik nem ismerik, nem értik, nem akarják Jézust.
A karitászszolgálatunk láthatóvá teszi a láthatatlan, felfoghatóvá teszi a felfoghatatlant, mert a mi kezünk Jézus kinyújtott karja az emberek felé. Ő pakolja le és viszi be a tüzifát a hideg lakásba, az Úr a mi lábunkkal hordja a csomagokat, a mi kezünnkel adja át a pelenkát a rászoruló családoknak, a mi mosolyunkkal vigasztal, a mi ölelő karunkkal ölel és szorít magához, velünk imádkozik a betegek mellett. Ezeket látva van-e olyan ember, aki ne gondolkodna el Isten létéről és szeretetéről? Van-e olyan jégszív, ami nem lágyul meg? Van-e olyan bűnös lélek, aki ne akarna számot vetni eddigi életéről és odafordulni Istenhez?
Kedves Testvérek! Nincsen ilyen ember, csak legyünk türelemmel, ahogy az Isten is türelmes hozzánk. Minden elültetett mag ki tud kelni, ha jó földbe hullik. Minden ember szíve alapvetően jó föld, hiszen minden ember Isten képmása, Isten gyermeke. Minden szeretetből, önzetlenül végzett munkánknak meg lesz a jó gyümölcse. Nem biztos, hogy itt a földön érzékeljük, de odaát majd meg fogjuk tudni.
Csak bízzunk, csak tartsunk ki, csak akarjuk a lelkeket megmenteni! Vigyük végig mindazt a jót, amivel maga az Úr bízott meg minket az Egyházán keresztül! Ő is elment értünk a végsőkig és így győzedelmeskedett. Ezzel a belső erővel, küldetéstudattal és lelkesedéssel vágjunk bele a jövő heti Szent Erzsébet napi szolgálatokban, az áruházi gyűjtésekbe, karitász munkánkba!
Hirdetések:
· A következő karitász műsorunk a Mária Rádióban november 24-én szerdán 10.50 órakor kezdődik.
· Korábbi műsoraink itt hallgathatók meg: https://www.mariaradio.hu/musor/4814/Tevekeny_Szeretet
· Felhívom mindenki figyelmét, hogy a facebook- és weboldalunkon folyamatosan frissülnek a híreink. www.karitaszkp.hu , Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Szent Erzsébet Karitász Központ | Facebook
Csorba Gábor
állandó diakónus, karitász igazgató
Esztergom-Budapesti Főegyházmegye
Szent Erzsébet Karitász Központ
Iroda: 1035 Budapest, Kórház utca 37.
Telefon: +36-1-351-1977
Mobil: +36-30-592-1483
E-mail: szenterzsebet@karitaszkozpont.hu
Honlap: www.karitaszkp.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése