22. Lelkigyakorlat előtt

„Amint igaz, hogy élek én – mondja a Király, akinek Seregek Ura a neve  –,
bizonyosan el fog jönni, mint ahogy a Tábor a hegyek közt van” (Jer 46,18)

Kedves Karitász Önkéntesek, Munkatársak, Testvérek az Úrban!

A múlt héten éppen a Tábor-hegyi jelenetet olvastuk az evangéliumban és a karitász egyperces alapja is ez volt. A mi Tábor-hegyi zarándokutunk holnap kezdődik. Máriabesnyőre megyünk Jézushoz, az Egyház nevében, az Egyházzal való közösségben. A Boldogságos Szűz Mária, mennyei édesanyánk is velünk lesz, a kegytemplomban lesznek a szentmiséink. Tehát teljes lesz a szent közösség. Szent az Egyház minden látható gyarlóságunkkal, bűneinkkel, terheinkkel együtt. Szent, mert az Atya erre hív minket: Legyetek Szentek, mert Én az vagyok” (Lev 11,44 és 1 Pét 1,16).

 

Az Egyház azért szent, mert az Úr a feje és Ő maga biztosítja a tökéletességet, a teljességet és a végtelenséget. Mi pedig mind az Ő tagjai vagyunk mind egyénileg, mind közösségileg. Nem a mi érdemeink és erőfeszítéseink miatt vagyunk szentek, hanem azért, mert Ő maga az, és mi pedig az Ő tagjai vagyunk. Ez a mi hitünk alapja, a reményünk forrása és a szeretetünk helyes kifejezésének lehetőségét is éppen ezek az Isteni erények adják. Azért nevezzük hit-remény-szeretetet Isteni erényeknek, mert ezek kapcsolnak minket a Mennyei atyához az Úrban a Szentlélek által.

Az Úr nem csak támogatja az Egyházát, hanem teljes közösséget is vállal vele. Erre példa, hogy amikor Saul a fiatal keresztény közösséget megy üldözni Damaszkuszba és megjelenik neki maga az Úr, azt mondja Saulnak: „miért üldözöl engem” (ApCsel 9,4). Pedig Saul, a későbbi Pál nem az Urat üldözte, hanem a názáreti közösséget, akivel az Úr viszont teljes egységben volt. És ez volt az alapja Pál megtérésének is, ez az elementáris erő, ami az Egyházat összetartja és jellemzi, emiatt nem vesz rajta erőt a pokol kapuja sem (vö. Mt 16,18).

Éppen ezért, aki az Úrral közösségben van, az szent. Emiatt az állapot és lehetőség miatt szükséges, hogy a lelkünket rendben tartsuk, hogy a szentgyónásban megtisztuljunk, hogy akarjuk a lelkigyakorlat kegyelmeit befogadni. Semmi sem választhat el Isten közösségétől, csak a bűn, amivel Ő nem vállalhat közösséget, hiszen Ő maga a Szeretet.

A keresztény ember jellemzője nem a bűntelenség, hanem a megtisztulás iránti vágy, ami bűnbánatra, bocsánatkérésre késztet és amiből a másik ember iránti megbocsátás is fakad. Csak az tud megbocsátani, aki tud bocsánatot kérni. Aki el tudja ismerni a mag kicsinységét, végességét, gyengeségét, gyarlóságát, az tud csak tiszta szívvel Istenhez fordulni, Őbenne bízni és remélni.

Jézus arra tanít minket, hogy higgyünk, bízzunk Benne. Mennél jobban bízunk, annál többet tudunk befogadni kegyelmeiből a szentségek és az egyházi közösség által. Azt várjuk és reméljük ettől a lelkigyakorlattól is, hogy egymással közösségben, imádságban eltöltve ezt a három napot, Regina nővér előadásai és Mohos Gábor püspök atya szavai, jelenléte, szentmiséje segítségével, növekedjen bennünk a hit, a remény és a szeretet és az ebből fakadó egység! Ezért megyünk oda, ezért megyünk a mi máriabesnyői Tábor-hegyünkre. A hegytetőn megpihenünk az Úr lábánál, visszatekintünk eddigi utunkra, és felkészülünk a további feladatainkra. Utána együtt Jézussal jövünk majd le a hegyről és végezzük küldetésünket, amit Tőle kaptunk, és aminek jóvégre viteléhez az Ő Szentlelke adja kegyelmi ajándékait.

Akik nem tudnak jönni, azokkal is lelki, kegyelmi közösségben vagyunk. Imádkozzunk egymásért, mert az ima az, ami a tér és idő korlátaink felül összekapcsol minket egymással és együtt a Szentháromsággal!

Csorba Gábor

állandó diakónus, igazgató

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Szent Erzsébet Karitász Központ

Székhely: 1067 Budapest, Hunyadi tér 3. félemelet 1.

Telefon: +36-1-351-1977

Mobil: +36-30-592-1483

E-mail: szenterzsebet@karitaszkozpont.hu

Honlap: www.karitaszkozpont.hu