2019. február 12., kedd

15. Egységben az erő


„Szeressük egymást, mert a szeretet Istentől van!” (1 Jn 4,7)

Kedves Karitász Önkéntesek, Munkatársak, Testvérek az Úrban!
Lényegesnek tartom magamnak is hangsúlyozni, hogy a szeretet tudatos döntés amellett, hogy embertársaink legfőbb javát, az üdvösségüket szolgáljuk. A szeretet ugyanis maga Isten, aki éppen azért küldte Fiát hozzánk, hogy éppen Istenről, a Szeretetről tegyen tanúságot és segítsen minket példájával, de legfőképp áldozathozatalával a mennyország felé, az üdvösség felé.

Azért fontos ezt újra és újra tudatosítani magunkban, mert tévútra kerülhetnénk akkor, ha a szeretetet pusztán érzelemként fognánk fel. Ebben az esetben annak, akkor és csak addig segítenénk, amíg szimpatikus, amíg kedvünkre való. Az érzelmek persze segítenek abban, hogy megéljük, hogy átéljük a szeretetet és örömünket leljük a jócselekedetekben, de mi többre is képesek vagyunk. Nem csak a karitászmunkában, hanem a családban, munkahelyen is szükséges, hogy jóval túllépjük komfortzónánkat annak érdekében, hogy áldozatot tudjunk hozni, hogy ne fáradjunk bele a jótettekbe, hogy az irgalmasság cselekedeteit tudjuk gyakorolni és ezáltal segítsünk másoknak. Ahhoz, hogy áldozatot vállaljunk, nyilván nem kell vallásosnak lennünk, hiszen mindenki, aki szeret, az képes áldozathozatalra, de a hit segít a kitartásban.
„Amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek.” Mt 25,40 A szeretet logikája, hogy amikor másoknak segítünk, akkor magunkon is segítünk, hiszen közelebb kerülünk Jézushoz, a Szeretethez. A hit segít minket abban, hogy kitartsunk a szeretetben, mégis könnyen el tudunk lankadni, el tudunk fáradni, le tudunk merülni, sőt bizony ki is tudunk égni. Nagy segítség a hitben, ha közösségben, sőt jézusi közösségben, szeretetközösségben vagyunk egymással, ahol vállvetve tudunk egymásba és együtt Jézusba és a Szűzanyába kapaszkodni és előbbre jutni a szeretetben.
Ez olyannyira lényeges, hogy az Úr Egyházat is alapított a Vele való közösség fenntartására, sőt be akar minket vonni Eucharisztikus kegyelmi közösségébe, hogy mindazokban Ő maga éljen, akiket Ő az Egykenyérrel táplál. Mind a keresztény közösség, mind az azon belüli karitászközösség csak akkor megtartó erő, ha Krisztus központú marad, ha az Ő békéje uralkodik. Akkor viszont óriási, természetfeletti erő.
A béke Isten ajándéka, amit ápolni kell, amiért munkálkodni kell, hogy megmaradjon, sőt növekedjen. Jézus maga is munkálkodott egész élete során. Mi is dolgozzunk a békéért, először a belső békéért, amiből azután a külső, az egymás felé irányuló béke fakad! Boldogok a békeszerzők, mert őket Isten fiainak fogják hívni. (Mt 5,9) A közösségekben, a karitász csoportokban a béke foka megmutatja a csoport hatékonyságát.
Ha béke van, akkor összetartás van, akkor egység van, akkor erő van, ha viszont békétlenség van, akkor széthúzás van, akkor sértődések vannak, intrikák, meg- és beszólások. A békétlenség tönkre tenné a közösséget és hiteltelenné tenné munkánkat, amit a hozzánk fordulók megéreznének, és ezzel meg is botránkoztatnánk őket. Ez pedig súlyos bűn lenne.
Az Úr ezt ígérte apostolainak az utolsó vacsorán: „Békességet hagyok rátok. Az én békémet adom nektek. Nem úgy adom nektek, ahogy a világ adja. Ne nyugtalankodjék a szívetek, s ne csüggedjen!” (Jn 14,27) Minden, ami összetart, Istentől van (ha az igazságban van) és minden, ami széthúz, az ördögtől való. Ne engedjünk a kísértésnek, ne csüggedjünk! A béke megsokszorozza az erőnket, kitartásunkat, segít az erényeket magunkban kibontakoztatni. A béke már önmagában is tanúságtétel, evangelizáció, misszió. Ápoljuk, őrizzük és munkáljuk tehát Krisztus békéjét, ebből merítsünk erőt a Szentlélektől! „Íme, milyen jó és mily gyönyörűséges, ha békességben élnek a testvérek!... …Mert ott ad áldást az Úr, és életet mindörökre (Zsolt 132).

Csorba Gábor
állandó diakónus, igazgató
Esztergom-Budapesti Főegyházmegye
Szent Erzsébet Karitász Központ
Székhely: 1067 Budapest, Hunyadi tér 3. félemelet 1.
Telefon: +36-1-351-1977
Mobil: +36-30-592-1483

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

160. Életünk legyen hálaadás!

  „ Adjatok hálát az Úrnak, mert jó, mert irgalmassága örökkévaló.” (1Krón 16,34)   Kedves Karitász Önkéntesek, Munkatársak, Testvérek az ...