2019. március 4., hétfő

18. Egység Krisztusban


„Legyetek egyek ugyanabban a lelkületben, ugyanabban a felfogásban!” (1 Kor 1,10)

Kedves Karitász Önkéntesek, Munkatársak, Testvérek az Úrban!
Amikor személyesen látom, tapasztalom a karitász tagjainak jótetteit, vagy hallok egy-egy karitász csoport áldozatos szolgálatáról, mindig meghatódok és hála tölt el. Jézus példájára, az irgalmasság testi és lelki cselekedeteit közösségben végezve, óriási erő, a Szentlélek ereje sugárzik a világra. Ez a szeretet győzelme. Boldogok lehetünk, hogy munkatársai vagyunk az Úrnak és részesei a győzelemnek!

Van azonban ennek a munkának buktatója is, mégpedig az, ha nagy igyekezetünkben az egységet nem tudjuk megőrizni, széthúzás, pártoskodás alakul ki. Ezt bizonyára mindnyájan tapasztaltuk már. Ez kísértés, amire nagyon oda kell figyelnünk, különben kicsúszik a kezünkből a szeretet és odalesz a tanúságtétel is. A kísértésről ugyan mi nem tehetünk, az az ördög műve, de arról már igen, hogy engedünk-e neki vagy sem.
Nem mondhatunk le az egységről, mert ez az alapja az Egyháznak. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a családnak, a házasságnak is). Nem az a jó döntés, ami a legpraktikusabb, hanem az, ami az egységet szolgálja és erősíti. Ha a jótetteink a közösség, a plébániai szeretetközösség, az Egyház kárára lenne, akkor nem dolgoznánk jól.
Ki kell emelnem hangsúlyosan, hogy a karitász az nem csak egy segélyszervezet, hanem kifejezetten a Katolikus Egyház hivatalos segélyszervezete. Ennek vagyunk tagjai mi karitászosok. Ez nagy megtiszteltetés, de nagy felelősség is. Mi annak az Egyháznak a tagjaiként és nevében végezzük a szeretetszolgálatunkat, melyet Krisztus alapított.
Ebből adódóan, ránk és a karitásztevékenységünkre nem csak az állami, társadalmi törvények, hanem az egyházi törvények is vonatkoznak. Az Egyház törvényének alapja, az egyházi hierarchia (egymás alá rendeltség) tiszteletben tartása. Ez konkrétan úgy vonatkozik ránk, hogy a plébániai karitász csoport a plébános atyának tartozik elsősorban felelősséggel. A plébánia vezetője a plébános atya – akit a megyéspüspök nevez ki – felelősséggel tartozik ugyanis a plébánia területén élő a lelkekért, a helyi karitatív tevékenységért is. A plébános nevezi ki a karitász csoport vezetőjét, tehát a karitász csoport csak akkor működhet a plébánia nevében, azaz az Egyház nevében, ha az egység fenn áll. Nem csak a plébános atya engedélyével, hanem leginkább áldásával kell működjön a karitász csoport. Csak ebben az esetben áll krisztusi alapon a karitász helyi csoportja és csak ekkor lesz tanúságtevő.
Nagyon fontos alap tehát a karitász tagok, a karitász csoportvezető és a plébános atya szeretetteljes viszonyának építése, őrzése, munkálása. Tudom, hogy ez nem könnyű feladat, de enélkül nem lesz se hiteles, se eredményes. Minden munkánk, ami a plébánia közösségét erősíti, az Úr áldását élvezi, de a széthúzás nem az Úr akarata.
Minket ugyanis Krisztus szeretete gyűjtött egybe. Ez egyfelől azt jelenti, hogy az Úr emberszeretete a szükséges feltétel az üdvösséghez és minden munkához, ami az emberek üdvösségét szolgálja. A gyümölcsöző karitász munkának is ez a szükséges feltétele – ezt Krisztus be is teljesítette és folyamatosan kegyelmeivel biztosítja számunkra. Másfelől azonban, az elégséges feltétel az, hogy mi is szeressük Krisztust, hiszen az Ő nevében tesszük a jót. Krisztus pedig azonosul az Egyházával, hiszen Ő maga annak a feje, mi pedig a tagjai.
Tehát a Szentlélek erejével eltelve végezzük Krisztus nevében, az Egyház nevében szeretetszolgálatunkat és minden erőnkkel törekedjünk az egységre!
FELHÍVOM A KEDVES KARITÁSZ TAGOK FIGYELMÉT A MÁRC. 28-31. KÖZÖTTI LELKIGYAKORLATUNKRA. A RÉSZLETEKRŐL ÉS A JELENTKEZÉSRŐL A HELYI KARITÁSZCSOPORT VEZETŐK ADNAK TOVÁBBI FELVILÁGOSÍTÁST.

Csorba Gábor
állandó diakónus, igazgató
Esztergom-Budapesti Főegyházmegye
Szent Erzsébet Karitász Központ
Székhely: 1067 Budapest, Hunyadi tér 3. félemelet 1.
Telefon: +36-1-351-1977
Mobil: +36-30-592-1483

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

160. Életünk legyen hálaadás!

  „ Adjatok hálát az Úrnak, mert jó, mert irgalmassága örökkévaló.” (1Krón 16,34)   Kedves Karitász Önkéntesek, Munkatársak, Testvérek az ...